Érdekességek a selyemről

A világ legszebb ruhái közül a japán kimonóban, az indiai száriban és a koreai hanbokban van valami közös. Gyakran készülnek selyemből, ebből a finom, légies, puha tapintású különleges anyagból, melyet sokan a szövetek királynőjének tartanak. A selyem könnyen festhető, a fekete tusvonalaktól kezdve a legszínesebb árnyalatok kavalkádja is jól mutat rajta. A régmúlt királyi családoktól kezdve egészen napjaink közemberéig világszerte sokunkat rabul ejt a selyem eleganciája. Ma már a selyemkészítés titka mindenütt ismert, ám régen nem volt mindig annyira széles körben elterjedt, mint ma.

Legenda, történet

Mítoszok és legendák terjedtek el a selyem történetéről. Az egyik szerint Hszi Ling Si kínai császárnő észrevette, hogy egy fehér eperfáról a forró teájába esett egy selyemgubó. Miközben megpróbálta kivenni a csészéjéből a hő hatására meglágyult gubót észrevette, hogy az egy finom fonalat ereszt. Megfogta a szálat, amely igen erősnek tűnt és egy gombolyaggá tekerte össze. Később ezt a fonalat legombolyítva megtette a selyemszövés világhódító útjának első lépését. Ennek a figyelmes és okos császárnőnek köszönheti a világ a hernyóselymet. A mesébe illő kezdet után a folytatás titokzatos, ugyanis a kínaiak évszázadokon át gondosan megőrizték a selyem készítésének titkát, hogy elkápráztathassák vele a világot. Akkoriban Európában a selymet egy kínai fa termésének vélték. A kínai császárok idején a selyemgubó, a selyemárú állami egyedárusítás tárgya volt. Valutának használták, halálos bűnnek számított egy selyemhernyót vagy akár egy petét kivinni a országból. Ha valaki kifecsegte a selyemhernyó titkát, azt ki is végezhették mint árulót. A selyem – monopolhelyzete miatt – nagyon drága volt. A selyemkészítés hagyományosan női mesterség volt. A folyamathoz hozzá tartozott az eperfa ültetése, a selyemhernyó felnevelése, a selyem letekerése, a selyemfonál elkészítése és a textil megtervezése, szövése. A kínaiak úgy tartották, hogy a selyemhernyó életciklusa az emberi életet, halált és újjászületést jelképezi.

Az ókori Kínában könyveket is írtak selyemszövetre, s ezeket felcsavarva tárolták. Az íráshoz kezdetben feltehetően ugyanazt a selyemfajtát használták, mint amiből ruhát is készítettek. Később speciálisan erre a célra is készítettek selymet. Ma is Kína a legnagyobb selyemtermelő ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, ennek mintegy 72%-a Kínából származik.

A selyemút

Az i.e. 2. századtól a kereskedők Kínából hosszú karavánokkal, 8000 km-es selyemúton szállították a selymet. A selyemút elnevezés kereskedelmi útvonalak olyan történelmi hálózatára használatos, amely Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a Mediterrán térségen keresztül Európával és Észak-Afrikával kötötte össze. Kínából indult, Anatólia területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc.

Hogyan jutott el a selyem Európába?

A selyem európai történetében fontos dátum 522, amikor a Kelet-Római Birodalomban Justinianus bizánci császár (527-565) megbízott két Kínában járt nesztoriánus szerzetest, hogy ázsiai térítő útjuk során csenjék el a kínaiaktól a selyemszövés technikáját. A szerzetesek a dél-kínai Yunnanban ki is derítették a titkot, miszerint a magból eperfa nő, a hernyó pedig tavasszal petét rak, eperfaleveleket eszik, majd gubót köt maga köré. Két év múlva, amikor hazatértek, bambusz sétabotjuk üregében ott lapultak elrejtve a várva várt kincsek, a selyemhernyópeték. A szerzetesek azonban összekeverték az előállítás lépéseit, és a gubókat ültették el a földbe, míg a magokat igyekeztek meleg helyen tartani, így nem érték el céljukat. Segítségükkel azonban kitudódott a 3000 éven keresztül szigorúan őrzött titok, s a selyem monopóliuma véget ért. Európában azokon a helyeken, ahol az eperfák meg tudtak élni elindult a selyemhernyó tenyésztés, amely gyorsan felvirágzott. A selyemszövés és festés hatalmas iparággá lett. Magyarországon a selyemhernyót Passardi Péter János olasz telepes honosította meg 1680-ban.

Hogyan készül a hernyóselyem?

A selyemhernyó lepke (Bombyx mori) lerakja a petéit, melyekből tavasszal apró sötétbarna lárvák kelnek ki, amelyek szederfa levelekkel táplálkoznak. A hernyók gyorsan fejlődnek, 4-5 hét alatt teljes méretűre nőnek, majd elzárják magukat a külvilágtól, bebábozódnak. A hernyó begubózáskor a szája melletti két mirigyből váladékot bocsát ki, amely a levegőn finom, fényes, rugalmas selyemszállá szilárdul. A selyemszál anyaga egy fehérje, a fibrion, a szálat összetapasztó anyag a szericin. A kifejlődött lepke átrágja magát a gubó falán, ezért - a fonal megmentése érdekében - a bábot kikelés előtt forró levegővel elpusztítják. A szericint rövid ideig tartó főzéssel megpuhítják, és a fonalat legombolyítják. Egy kilogramm selyemhez kb. 7000 db gumó szükséges. Egy gubó kb. 800-1000 méter hosszú selyemszálat ad. A szálakat langyos szappanlében megtisztítják, 4-18 gubó szálvégét összefogva felmotollálják, fonallá sodorják, melyből selyemfonal lesz, végül ebből készül a hernyóselyem szövet. Minél több selyemszálat egyesítenek, annál jobb minőségű a hernyóselyem.

A selyem tulajdonságai, fajtái

A selyem népszerűsége nemcsak kiváló minőségének köszönhető, hanem további előnyös tulajdonságainak is. Ez az anyag a selymet alkotó aminosavak miatt rendkívül bőrbarát, óvja a bőrt a betegségektől, elnyeli az ultraibolya sugarakat. A legtöbb esetben a legérzékenyebb bőrre sem káros. Kellemes viseletet biztosít azáltal, hogy nyáron hűt, télen pedig melegít. Emellett e kelme igen erősen nedvszívó is, ugyanis a saját tömege 30%-ának megfelelő vizet is képes megkötni, anélkül, hogy nyirkosnak éreznénk. A selyem öltözék, fehérnemű, ágynemű szinte „eltünteti” a verejtéket, komfortos, száraz érzetet ad, segít a hőszabályozásban, biztosítja a bőr légzését, javítja az anyagcsere folyamatokat és a vérellátást. A selyem további előnye a rugalmassága, mivel a selyemszál az egyik legjobban nyújtható természetes anyag, szakítóhossza a nylonéval egyezik meg. Hipoallergén, mentes a poratkáktól. Jótékony hatását vérkeringési, mozgásszervi és reumás panaszok esetén is hasznosíthatjuk. Jó elektromos szigetelő, hőálló, nagyon jól festhető, fényes, kiváló színtartó, jóformán bármilyen festékkel színezhető. Híg savak nem károsítják, savazással javítható a fogása és a fénye. A szerves oldószereknek ellenáll, a klór erősen károsítja. Nem gyúlékony. Mikroorganizmusokkal szemben ellenálló. Pozitiv és negatív ionjai miatt antisztatikus. A dezodorok, a parfümök színváltozást idézhetnek elő. A selyem összenyomásakor olyan roppanást hallunk, mintha frissen hullott hóra lépnénk. Jellegzetes selyemszövetek : sifon, kreppdesin, kreppzsorzsett, kreppszatén, damaszt, organza, szatén, taft, twill.

A hernyóselyem alkalmazásának területei

Öltözködés – ruhák, sálak, kendők, nyakkendők, fehérneműk. Lakberendezés: párnák, függönyök, takarók, terítők. Reneszánszukat élik a hernyóselyem ágyneműk. Ma már hozzájuthatunk hernyóselyem töltetű paplanokhoz is. Paplantöltetek a fonalkészítésre nem alkalmas, fellazított gubók kellő méretre történő szétterítésével és több réteg egymásra fektetésével készülnek. Selyemszövetekre képzőművészeti alkotásokat is festenek. Számos lakás falait és ablakait díszítik selyemből készült faliszőnyegek és függönyök. A híres perzsaszőnyegek készítéséhez is felhasználnak selyemszálakat.

A selyemfonalak és kelmék a kozmetikai iparban és a gyógyászatban is alkalmazásra találtak. Némelyik kozmetikai szer selyemporból készül. Újabban a gyógyászat is használja segédeszközül. Készül a selyemből teniszhúr, horgászzsinór, ejtőernyő. Számos kerékpárversenyző esküszik a selyemből készült kerékre. Síversenyzők selyembe öltöznek, mert melegen tart és fölissza az izzadtságot. A concord típusú repülőgépek orr-része talán még ma sem létezne, ha nincs a selyem, s a magaslégkör kutatásban nélkülözhetetlen ballonok sem születtek volna meg nélküle.

forrás:
- wikipédia – a selyem
- Selyem - „A fonalak királynője”
- Konfúciusz Krónika 2008/2. szám